Gyermeke nem született.

Középiskoláit Tordán, az egyetem jogi fakultását Kolozsvárott végezte.

Az I. világháború vége idején szerezte meg jogi diplomáját és ügyvédi vizsgát kívánt tenni.
A román okkupáció után nem jött édesanyjával Magyarországra. Fischer József magán ügyvédnél helyezkedett el mint ügyvéd-gyakornok. A magyar ügyvédek munkája korlátozása folytán ez az állása megszűnt. Ekkor előbb fordító (franciából), majd újságíró lett a kolozsvári lapoknál (Keleti Újság, Ellenzék).*
Egyetemi évei alatt Kolozsvárott ismerkedett meg a forradalmi eszmékkel. Ekkor került kapcsolatba a szocialista mozgalommal, melynek elkötelezett híve is lett. 1924-ben a szocialista mozgalmakkal való szoros kapcsolata és akciók szervezésében való részvétele miatt el kellett hagynia Romániát.** Előbb Franciaországba, Párizsba ment. 1925-ben onnan jön Magyarországra. Egy évig állástalan. 1926-ban a Magyar Országos Központi Takarékpénztárban kapott állást, melynek később ügyésze lett. Itt dolgozott a bankok államosításáig. Ezt követően az Állami Tollfeldolgozóhoz került. Innen ment nyugdíjba az 1960-as évek első felében.

* Ügyvédi, jogászi munkája mellett, Murányi Győző mennyiségben és minőségben sem utolsó irodalmi tevékenységet folytatott. Az erdélyi Pásztortűznél, Napkeletnél és Magyar Kisebbségnél, majd Budapesten a Pester Loyd-nál jelentek meg cikkei, főleg társadalomtudományi és a kisebbséggel kapcsolatos témában. Publikál ezen kívül az erdélyi és a francia irodalommal kapcsolatban, ír Nietzschével ("Nietzsche és az angolok"), Gauguinnel ("A meggyalázott sziget") és színházzal ("A színpadi rendezés és dekoráció kérdése") foglalkozó tanulmányokat is. Murányi Győző fordításában jelent meg H. G. Wells "A mélyben" c. munkája. A francia nyelvhez és irodalomhoz vonzódását mutatja két nagyszabású műve, „Az elátkozott”, Baudelaire élete alcímmel (1957), ”Az Óceán-ember”, Victor Hugó élete és művei alcímmel (1970). (Kelevéz Ágnes „Szántszándékos anachronizmusok„ című tanulmányában (PDF) méltatja Murányi Babits és Hugo egyik költeményének nyelvi szerkezete kapcsán tett megállapításait.) A MEK-en elérhető a Napkelet repertóriuma amely vagy 10 Murányi cikket sorol fel, az adatbank.transindex.ro-n elérhető Pásztortűz repertórium 1921-1944 5 írást, a Magyar kisebbség repertóriuma 1922-1942 1 írást ismer ("A romániai magyar kisebbség kulturális feladatairól" címme), és az MTA ITK-nak leadott kéziratok sorában is találunk egy Murányi tanulmányt. Murányi aktív Irodalmi tevékenysége a művek pubikálásának időpontja szerint két nagy korszakra bontható: az 1925 megelőző, majd az 1957-et követő időszakra. Az interneten hozzáférhető nyilvántartásokban 1925 és 1957 között nincsen nyoma megjelenésnek. A Pester Loyd 1926 utáni számainak átnézése talán más eredményt adhat.
Az ügyvédi pálya után Magyarországon banki majd tollfeldolgozói alkalmazottként (jogászként) dolgozó Murányi az Almanachban megrajzoltnál színesebb, sokoldalú egyéniség volt. Az irodalom területről pályatársai közül Áprily Lajossal ápolt baráti kapcsolatot.
Az Almanachban említett "Ellenzék" c. folyóirat repertóriumában nem szerepel Murányi Győző neve.
** Murányi Győző baloldaliságáról és a családdal való kapcsolatáról bővebben: itt.
*** A dedikáció képe a Murányi-hagyaték darabajaira 2007 decemberében árverést hirdető antikvárium oldalán is megtalálható.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha Ön Rédiger leszármazott, és szeretné a képeket nagyobb felbontásban, dobjon egy mélt: .