Rédiger Béla
Olga (1869)
Etelka (1867 v. 1871)
Malvina (1870-es
évek eleje)
1860
körül Olaszországba utazik, részint, hogy megtalálja testvérét (Somát),
részint, hogy beálljon Garibaldi seregébe. Találkozik Kossuth Lajossal
is. Kalandos hazatérése után jegyző, majd főjegyző, végül alispánná
választják Torda vármegyében.
Házasságkötésük: 1868.
1.Díszmagyarban (a kép hátulján lévő felirat szerint: készült 1867 június 8-án, a Koronázáskor!).
2. A haj- és a szakállviselet, az orr, szemek és a szivarozó kéz alapján valószínűleg Rédiger Béláról készült felvétel. Mellette minden bizonnyal felesége, gelenczei Finta Katalin áll (1868 után).
3. Portlré (1900 körül).
4. Egykori honvéd bajtársaival (1900 körül).
5. Családjával (1900 után). A képen Murányi István, Murányi Istvánné (Rédiger Olga), Murányi Piroska, Rédiger Béla, Murányi Győző, Rédiger Etelka
6. Portré (a kép hátulján lévő felirat szerint: készült Tordán, 1907. november 7-én.).
7. Rédiger Béla bejegyzés unokahúga, Rédiger Ilonka emlékkönyvébe (1897. 11. 02.)
* Az
Almanach tudomása szerint Albert névre keresztelték. Ifjú korától
a Béla nevet használta.
Két újságcikk Rédiger Béla
alispáni működéséről (és annak megszűnéséről).
Az Erdélyi Magyar Közmávelődési Egyesület (E.M.K.E.) közgyűléséről:
"Tizedik közgyűlését tartotta az E. M. K. E. június 3-ikán Tordán. Ünnepélyesen és szívesen fogadták a vendégeket, kik azonban ezúttal nem jelentek meg oly számosan, mint máskor. A politikai események az egyesület vezérkedő tagjainak nagyobb részét visszatartották.
(...)
Torda város meleg szeretettel várta vendégeit. A hegyeken megdördültek a mozsarak, a házak zászlódiszt öltöttek, de a megeredt esőben a bevonulás nem volt oly ünnepélyes, mint egyébkor. A fellobogózott vasútállomáson a testületek zászlók alatt fogadták az érkezőket, a kikhez Rédiger Béla alispán mondott köszöntő-beszédet. Gr. Bethlen Gábor elnök válaszolt az üdvözlésre, azután megindult a hosszú kocsisor a városba. A menet élén az Emke zászlóját vitték. A főtéren a város nevében Velits Ödön polgármester üdvözölte a vendégeket, a kiknek részéről az elnök köszönte meg a szives fogadtatást.
(...)
Megjelent: Vasárnapi Újság, 1894. június 10. p.386 . A teljes szöveg elérhető: ITT (PDF)."A belügyér igazságai (1896. január 19.)
A Perczel belügyér úr vitatkozási rendszere igen egyszerű. Ami a vármegyében történik, azt két részre osztja. Az egyik jó; a másik rossz. Már most ami rossz: azt mind ráfogja az autonómiára; ami jó: az mind a kormány érdeme. Mikor pedig kisül, hogy a kormány a hibás: akkor a hibát hogy is mondjam csak, hogy udvarias legyek? akkor a hibát nem vallja be.
A centralizálok állandó vádja, hogy a vármegyei intézmény mellett ingatag a tisztviselők állása. Szalay Károly rácáfol erre a vádra. Perczel fentartja a vádat. Hát hadd döntsenek a tények. A lefolyt tisztújítás három feltűnő változással lepte meg az országot. Egyik a nógrádi eset, ahol Szczitovszky alispánt kiselejtezték. Másik a kolozsmegyei, a hol Gyarmathy alispánt selejtezték ki. Harmadik a tordaaranyosi, ahol Rédiger alispánnak kötöttek a talpára útilaput. (...)
Megjelent: Bartha Miklós összegyűjtött munkái (Budapest, 1912), p.237. A teljes szöveg elérhető: ITT (PDF).
Feleségének gyászjelentését idézi Keszeg Vilmos: A genealógiai emlékezet szervezése.