Rédiger Géza
4 1852. 10. 04. # Bölön 1921. 02. 07. # Bölöni temető
A
teológia elvégzése után két esztendeig tanított, mint tanár, amikor
azonban a homoródújfalui egyházközség meghívta és megválasztotta
papjának. Ekkor felhagyott a tanári pályával s végleg az Isten és
az egyház szolgálatába szegődött.
Két év után megpályázta a megüresedett szabédi lelkészi állást, ahol lelkészükké
is választották. Itt Papi működése mellett mind az egyházi, mind a világi irodalomnak
jeles, elismert művelőjévé vált.
Házasságkötésének ideje: 1872. 08. 14. (Bölön).
Tagja a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak és az Erdélyi Irodalmi Társaságnak.
1. Feleségével (valószínűleg az 1870-es évek elején).
2. Rédiger Géza portréja ("Marosvásárhelytt", 1900 körül).
3. Családi körben. (Szabédon, 1900 körül.)
4. Bölöni Nagy Amália 1911-ben. (Az Almanachban szereplő évszám téves lehet. A kép 1872 után, de 1890 előtt készülhetett).
5. Az özvegy protréja (1920 körül).
6. Rédiger Géza költeményei, I. kötet (saját kiadás, 1875).
7. Rédiger Géza költeményei, II. kötet (Gamán János örökösei kiadás, 1901).
8. Kriza János püspök Rédiger Gézához írt levele és a boríték (1872).
Képek a szabédi paplakról és az unitárius templomról
* Keresztlevele
ezt a régies (ősi) formát is jelöli.
Későbbi feleségével, Nagy Amáliával való találkozásának történetét
lásd: itt .
Cikkek, írások Rédiger Gézáról
Az Unitáris Élet c. lapban jelent meg Kelemen Miklós "Rédiger Géza - Akik előttünk jártak 2007. október" című írása. (Unitárius Élet, 2007/5)
Szinnyei József a Magyar írók élete és munkái c. munkájában írja Rédiger Gézáról:
"írói készséget és költői tehetséget vitt magával, s már az első évben pályadíjat nyert egy beszélyével. Az idealista ifjú a következő évben azzal lepte meg társait, hogy a kollegiumból kilépett és elment Lengyelországba, hogy a derék lengyelek utolsó szabadságharczában részt vegyen. Keserves csalódás volt az eredmény, mert a forradalomnak véget vetett a nagyhatalmú orosz birodalom. Félévi katonáskodás után újra visszatért a kollegiumba. Kritikákat és költeményeket írt a Remény cz. ifjúsági lapba; a Dalnok iskolája cz. költő i beszélyével, mely ugyanott 1867-ben jelent meg, feltünést keltett. A hat kollegiumi éven keresztül még több pályadíjat is nyert. Szerencséje volt, hogy a nagytudományú költő, Krizna János, nem csak tanára volt, hanem nevelője is. R. a püspöki házhoz járt étkezni. Miután két évig Székely-Kereszturt a gymnasiumban tanított, 1871-ben pap lett; Homoród-Ujfalu hívta meg lelkésznek. 1876-ban elfogadta a szabédi (Maros-Tordam.) népes egyház meghivását, hol haláláig lelkészkedett. A nemzetiségi vidéken a magyarságért sokat tett. Az egyházi körnek 15 évig jegyzője volt." (lásd: ITT )Rédiger Géza irodalmi tevékenysége kapcsán a Vasárnapi Újságban is található néhány hiradás.
Verseiről írják 1875-ben:
"Rédiger Géza költeményei egy másik vidéki nyomdából, a székelyudvarhelyiből került ki. A czimlap első kötetnek nevezi. Azon körülmény-bő], hogy a kötet a kolozsvári unitárius főiskola ifjúsági olvasó egyletének van a szerző hálája jeléül" ajánlva, azt következtetjük, hogy a szerző csak mostanában került ki azon ifjúsági önképző körből, mely egykor Krizát és Szentiványi Mihályt
adta az irodalomnak. Rédigert ha e jeleikhez, legalább még most, nem hasonlithatjuk la a tehetség nyomait nem tagadhatjuk meg tőle. Kivált kisebb dalaiban sikerült hangokkal találkoztunk itt-ott. Mutatványul ide teszszük egy négysoros epigrammját:Vörösmarty szobra leleplezésekor. (1866. május 6-kán.)
Régi Dicsőségünk!" jer, szállj fel az éji homályból:
gyönge kezünkben a lant, zengeni nagy nevedet;
csak temagad tudnál temagadhoz zengeni méltón:
hozd fel a néma kobozt: ünnepet ül a haza!
Vasárnapi Újság 1875. március 28., p.203 (PDF)Kincses Jancsi vagy a Juhaszbojtár meséje - Vasárnapi Újság 1886, októver 31-i hiradása.
" A Jó könyvek. A ponyvairodalom selejtes és erkölcsrontó olvasmányainak leszorítására a Révai-testvérek kiadásában megindult ŤJó könyvek" czimű apro füzetekből tizennégy jelent meg ismét, elbeszélésekkel, verses történetekkel, s minden füzetben képekkel.
Méltók, hogy terjeszszék a nép közt. A füzetek ezek.
1. A kis libapásztor. Elbeszélés három fejezetben, írta Tóth Endre. 2. A szép Sára története. Írta Koróda Pál. 3. A Kovács-fundáczió. Írta Tolnay Lajos. 4. Az életmentő. Írta Mayer Miksa. 5. Virág Bencze. Írta Váradi Antal. 6. Az anyajegy. Írta Vaskovitsné Serédy Izabella. 7. Csicsóné. Írta Hajnóczy. 8. A jó egészség és a hosszú élet titka. (Arany-tanácsok.) Írta Vajda Lajos. 9. Gondos András törtenete. Írta P.Szathmáry Károly 10. Igriczke és Vágó Jancsi története. Írta Barna János. 11. Petőfi, a magyar nemzet büszkesége. Írta Varadi Antal.
12. Kincses Jancsi vagy a Juhaszbojtár meséje. Írta Rédiger Géza. 1314. llez Holubár Venczel lovag-története. (Két külön füzetben.) Írta P- Szathmáry Károly."
Vasárnapi Újság 1886. október 31., p.711 (PDF)Előfizetési felhívás -
"Rédiger Géza, szabadi unitárius lelkész egy kötet költeményre hirdet előfizetést,melyben hazafias, vallásos, társadalmi, politikai költemények, életképek, mesék, románczok, stb. lesznek összegyűjtve. A kötet f. évi július első felében fog megjelenni; az előfizetési ár, 2 korona 40 fillér, vagy legfinomabb velinpapirra nyomtatott példányért 3 korona, a szerző czímére, Szabódra (posta: Mező-Kücs) küldendő."A Vasárnapi Újság 1901. június 23., p.408 (PDF)