Az egyetem gyógyszerészeti karának elvégzése után gyógyszerészi oklevelet szerzett és gyógyszerész lett Szamosújváron majd 1921 után Pécsett, ahol gyógyszertár tulajdonos is lett. A pécsi irodalmi, művészeti és politikai közélet megbecsült tagja volt. A 30-as évektől a Kisgazda Párt egyik helyi vezető embereként is tevékenykedett. Házasságkötésének éve: 1929.
Abrudbányay Ödön számos irodalmi alkotás szerzője. Nyomtatásban megjelent munkái:
– Szabédról levett kalappal
– Magdus varázsa
– Bájgúnár.
Házassága nem volt boldog, feleségétől 1941-ben elvált.

* Családneve 1935-től „Abrudbányay”-ra változott. Lásd: Az 1935-as névváltoztatásról és a visszaalakítás egy lehetséges útjáról .
** Házasságkötését megelőző kapcsolatából született gyermekének jogi státusát rendezte 1946-ban.

Abrudbányay Ödön hatodik gimnazista korában (Rédiger Ödönként)a kolozsvári unitárius főgimnáziumba járt. Itteni magyartanárának hatására kezdett balladákat gyűjteni. Erről, és a Kanyaró Ferenc hagyatákéban fellelt 40 balladának közreadásáről bővebben itt: NE MONDD, ANYÁM, FŐD ÁTKÁNAK.

Abrudbányay Ödön fonyódi villája kapcsán az interneten kerengő és egyetlen közös forrásból táplálkozó írásokban neve szinte mindig hibásan szerepel. A fonyódi villa történetéről vers is megjelent 2007-ben. Térey János Gyászmunka c. költeménye a Jelenkor oldalán olvasható. A versben a költő is rosszul írja A. Ö. nevét. (A "megénekelt" történet vége sem igaz, de az alkotó joga a történteket egy jó fordulat kedvéért átalakítani.)
Néhány kép a Fonyód város által az ezredforduló táján felújított, de azóta ismét egyre rosszab állapotba kerülő villáról: