| i |
Orvos
Krakkóban. Egyistenhívő. Jelentős birtoka és vagyona miatt már a lengyel
ellenreformáció előtt a vallási üldöztetés céltáblája volt. Vagyonát
elkobozták, őt magát az ország elhagyására kényszeríttették. Új hazájának
a vallási kérdésekben türelmes Erdélyt választotta.
Az 1560-as évek közepe táján érkezik Erdély földjére. Útja során sok
megpróbáltatás éri. Magával hozott holmijának jelentős részétől és
értékeitől útonállók megfosztják. Mint szegény ember érkezik Erdélybe.
Fölkeresi régi barátját és kollégáját, Blandrata Györgyöt, akit még
Lengyelországból ismert s aki most János Zsigmond fejedelem udvari
orvosa volt. Az ő segítségével kap biztos menedéket és lehetőséget
orvosi gyakorlatának folytatására Abrudbányán. Itt tartósan
megtelepedett és családot alapított. (Nem
tudni, hogy Krakkóból nős emberként indult, vagy Erdélyben házasodott.)
Abrudbánya nemesérc révén gazdag bányaváros, járási központ volt, aranybányászata
miatt közvetlenül
az udvari kancelláriához
tartozott. A család elsők között csatlakozott az itt szerveződő unitárius
egyházhoz.
Anyanyelvén kívül folyékonyan beszélt latinul és németül, ami kezdeti
beilleszkedését és munkáját jelentősen megkönnyítette. A magyar
nyelvet gyorsan elsajátította. Orvosi gyakorlata révén hamarosan
megbecsült polgár és vagyonos ember lett. Házat épített, földet és bányát
vásárolt.
|