Abrudbányay Aladár* [Rédiger II. Aladár]
Ľ 4 1913. 06. 03. # Kevevára † 1979. 12. 15. (Pécs) # Pécs, Köztemető
ID 222 176 1
€/ €Rédiger Aladár dr.Szmollény Mária

Abrudbányay Aladár
Y

Tilesch Katalin, tanítónő
4 1912. 12. 03. # Túrócnémeti † 1997. 10. 12. (Pécs) # Pécs, Köztemető, férjével közös sírban
ƒ/‚

– Katalin (1947)
– Iván (1949)
– Miklós (1950)

§ Rákóczy Ferenc katonai reáliskola (Sopron), Zrínyi Miklós katonai főreáliskola (Pécs)], Ludovika Akadémia (Budapest).
i

Hivatásos katonatiszt (határvadász). Hadnagy (1935), főhadnagy (1940), százados (1942). 1946-tól az új határőrségnél őrnagy.
1950-ben koholt vádak alapján letartóztatják.
1951-ben államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt 8 évre, majd 1952-ben a börtönben izgatás miatt még 3 évre ítélték el. 1956-ban szabadlábra helyezték, majd 1957-ben fél évre visszakerült a börtönbe. A 60-as évek vége felé rehabilitálták. Szabadulása után kőműves, útépítő munkás majd földműves szövetkezetnél könyvelő. 1966-ban mérlegképes könyvelői oklevelet szerez. Nyugdíjba meneteléig revizorként dolgozik.
Házasságkötés: 1942. 04. 24., Szék (Erdély).
Kitűnő tollú író is volt. Hagyatéka számtalan kiadatlan lírai és epikai alkotás, köztük hat dráma is. .
H Kevevára – Szolnok – Sopron – Pécs – Budapest – Pécs – Ipolytarnóc – Losonc – Rahó – Terebesfejérpatak – Havasalja – Tiszaújlak – Szék – Szamosújvár – hadifogság – Budapest – Pécs – Balassagyarmat – Versegyháza – Budapest – Börtönök: ÁVO pince, Margit krt. katonai börtön, Pestvidéki törvényszék, Váci börtön, – Lothárd (Baranya m.) – Váci börtön – Lothárd – Pécs.
2 Képek Abrudbányay Aladár életéből:
1. Portré (1940 körül).
2. Felesége, Tilesch Katalin.
~ * Családneve 1935-től „Abrudbányay”-ra változott. Lásd: Az 1935-as névváltoztatásról és a visszaalakítás egy lehetséges útjáról .
Piktogramok magyarázata / Explanation of applied signs w
rvissza/fel Rédiger György leszármazóinak táblájához r