| H |
Zilah
vagy Kolozsvár, esetleg férje birtokán. Az apai jussból
földtehermentesítési kárpótlást kap a Pecsétszeg, Ardó,
Egerbegy, Inó, Mosóbánya,
Oláhhorváth, Örményes területén fekvő birtokrészek után. Elképzelhető,
hogy e birtokrészek valamelyikén (is) laktak.
|
| ~ |
* Rédiger
II. Eszter halálának helyeként jelölt Ardó (forrás: Petri Mór) valószínűleg Szamosardó,
egykor Nagy- és Kisardó. A község ma a Máramaros megyei Sülelmedhez
tartozik. Neve románul Arduzel. 50 km-re Nagybányától, a Szamos bal
partján, a szilágysági dombok északi peremén fekszik
.** A
zilahi református iskola javára tett alapítvány ügyét a családi emlékezet
mellett a Dr.
Petri Mór "Szilágy megye monográphiája" c. munkájában a farnasi
Keczeliek oldalán Rédiger Eszterről írtak
is megerősítik. Más alapítványról az Almanach sem tud. Meglepetés
ezért a Kolozsvári Ev. Ref. Collegium egyik 100 évvel
ezelőtti értesítője, amelyben Keczeli Imréné Rédiger Eszter neve mint
alapítványt
tevőé szerepel.
Az alapítványok ügyeiről bővebben: itt.
Rédiger Eszter az az előd, akinek neve három féle leírásban is fellelhető.
Petri Mór monográfiában Rédiger Eszter neve Keczeli
Imréné
sz. Rhediger
Eszter. "Szolnok-Doboka vármegye monográphiája" Pecsétszeget
leíró oldalán neve Keczeliné Rediger
Eszterként szerepel. A
Kolozsvári Ref. Kollégium 1899/1900-i évi Értesítőjéban neve Keczeli Imréné
Rédiger Eszter.
Neve olykor felbukkan a korán elhunyt
erdélyi költő, Szentiványi Mihály (1813-1842) életrajzaiban is. Sütő Nagy
László 1973-ban úgy tudja, hogy Szentiványi "Rédiger Károly postamester
Eszter nevű lányát akarja feleségül venni, de édesapja előkelőbb, gazdagabb
lányt
szeretne,
ezért ez a terve meghiusul" (Unitárius Élet, XXVII. évf. 1 szám,
p.7 .; PDF )
Az Almanach ezt em fogadja el, és az elutasítást a költő betegségével
(tbc) indokolja (A, p. 144-145). Szentiványi szerencsétlen szerelmét
még a Kriza
Jánost méltató, "Kriza-Album
Kriza János hű arcképével" (Budapest,
1892., szerk. és kiadta Kovács János)
című kötet egyik írása is megemlíti. Itt, Dr. Ferenczi
Zoltán "Kriza János, mint erdélyi költő" c. munkájában, Rédiger
Eszter ismét Rediger
Eszter (p. 70). Az ékezet hiánya azért érdekes, mert
ugyanebben a kötetben a Kriza előtt tisztelgő két utolsó verset Rédiger
Géza jegyzi (p. 88-89), az
ő nevét viszont ékezettel
nyomják.
|